2011. január 25., kedd

Norvégia az én szememmel.........(33)

.

Loke Freyja hattyúszárnyaival


A tolvaj Tryn

A mindenség urai - biztonságban érezvén magukat Azgård falai között - gyakran összegyültek egyikük vagy másikuk palotájában, hogy átadják magukat egy méhsörrel bőségesen öntözött, dús lakoma örömeinek Egy este éppen Thor látta vendégül az istenek legkiválóbbjait Trodnheim csillogó termeiben. Egy kupa italra benézett a vígadozókhoz a legfényesebb isten, Heimdal is. Ám a kiadós vacsora ugyancsak itatta magát, s még a csillagok is hunyorogtak az istenek mennydörgő hahotájának hallatán, mely az istennők csilingelő kacagását kisérte. Miután a világ urai alaposan felöntöttek a garatra, lassan elcsendesedett a palota. Csak időnként zavarta meg az éjszaka nyugalmát egyik-másik isten hangos hortyogása.
A sötétség leple alatt hivatlan látogató lopózott végig a kastély folyosóin. Útja egyenest a fegyverterembe vezetett. Megkaparintva a Mjöllnirt, a villámisten legféltettebb kincsét, észrevétlenül távozott.
A nap már magasan járt az égen, mikorra az isteneke szemét elhagyta az álom. Thor, ahogy észrevette harci kalapácsa eltűnését, féktelen haragra gerjedt, törve-zúzva száguldozott a palota egyik terméből a másikba. Az istenek már attól tartottak, hogy dühében kárt tesz valamelyikükben. Végül Lokenak sikerült üggyel-bajjal lecsillapítania. Az agyafúrt isten szent esküvéssel fogadta, hogy még a föld alól is előkeríti a bűvös fegyvert.
Loke a legnagyobb titokban körbejárta a mindenséget. Ez egyszer nem varázscipőjét hívta segítségül, hanem elkérte Freyja istennő hattyúszárnyait, hogy útjáról ne szerezhessenek tudomást az egyszerű halandók. Így észrevétlenül juthatott el a legtávolabbi vidékekre is.
Hamarosan kiderítette, a kalapácsot csakis Trym, a világperemén élő óriások uralkodója lophatta el. Loke habozás nélkül Utgard felé vette útját, sivár, kietlen tájak fölött suhant át, s máris ott termett a bősz jötun előtt, ki éppen nyakörvet font félelmetes kutyáinak.Az ebek vadul vicsorogtak a jövevényre, de Loke ügyet sem vetett rájuk. Se szó, se beszéd, kérdőre vonta az óriást, aki nélkül beismerte, ő lopta el a kalapácsot és biztos helyre  rejtette. E közönséges fickó titkos vágyakat táplált magában.... Az istenek akkor kaphatják vissza a Mjöllnírt, ha feleségül veheti Freyját, a szépség és szerelem istennőjét!
Ekkora szemtelenség hallatán még Lokenak is leesett az álla. A tenger istenének leánya, a büszke és megközelíthetetlen asszony! Akinek a leghatalmasabb istenek hódolnak, s akinek szépsége még a csillagokat is elhomályosítja! Soha nem egyezne bele ebbe a frigybe! Elképedésében - ami ugyancsak szokatlan volt a csavaros eszű istentől - mindössze annyit tudott kinyögni, elviszi jötün üzenetét  Azgårdba.
A mindenség  urainak haragja leírhatatlan volt. Egymás szavába vágva összevissza kiabáltak, szitkozódtak.
- Én és az a visszataszító Trym! Micsoda sértés! - háborgott Freyja. Mérgében kis híján darabokra törte csodás nyakékét. A feldühödött Thor a szekerére pattant, máris indult, hogy örökre eltörli a föld színéről a gátlástalan óriások országát.! Lokenak minden leleményességére szüksége volt, hogy sikerüljön másodszor lecsillapítania.
Loke öltözteti Thort
- A bakkecskéid aligha tudnak segíteni. Az öved ugyan megvéd, de mire mennél a Mjöllnír nélkül?
Végül Lokének Heimdal közreműlödésével sikerült egy cselt kiagyalnia. Hosszas könyörgésükkel rávették Thort, öltözzön Freyja ruháiba, s az istennőnek adva ki magát, jelenjen meg Trym előtt. Thor csak nehezen állt kötélnek. Attól tartott, hogy nevetségessé teszi magát. Csak akkor egyezett bele, mikor Loke felajánlotta, szolgálóleányként elkíséri.  Thor menyasszonyi ruhát öltött, arcát elfátyolozta, csak úgy csillogott rajta a rengeteg káprázatos ékszer. Széles mellkasán, izmos vállain majd szétrepedt a ruha, de szerencsére Trym és az óriások legalább olyan buták voltak, mint amilyen nagyra nőttek..........
Thor kocsija elé fogta bűvös kecskéit és Loke elkalauzolta az óriások országába. Hosszú, fárasztó utazás után érkeztek a palotába. Trym azonnal megteríttetett, s asztalhoz ültette rég áhított vendégeit. Thor az ínycsiklandó ízektől egészen megfeledkezett szerepéről és szende menyasszonytól igazán szokatlanul derekasan nekilátott az evésnek, eltüntetett egy egész ökröt, bekapott nyolc lazacot, elfogyasztotta az összes süteményt és megivott három hordó sört. Trym alaposan meglepődött.
- Soha nem láttam még ilyen jó étvágyú istennőt - mormogta.
Lokenak helyén volt az esze, s vékonyka hangon így csicsergett:
-Szegény kisasszonykám nyolc napja nem evett, annyira vágyódott már leendő férjeura után.
A jötun egészen ellágyult a hízelgő szavak hallatán és magához akarta ölelni "leendő hitvesét", de nyomban visszahőkölt, ahogy Thor villámló szemébe nézett. A " menyasszony" mindenekelőtt a nászajándékokat kívánta szemügyre venni. Trym gyorsan előhordatta a temérdek csillogó-villogó holmit, melyek között ott volt a bűvös kalapács is. Thor csak erre várt. Egy mozdulattal letépte fátylát, felkapta fegyverét és vadul nekiesett az óriásoknak. Kezében pörölyként járt a Mjöllnír. Ahol lecsapott, ott csont reccsent, koponya törött. Írtózatos volt a mészárlás, mint a villámszóró isten a jötunok között végzett, mind egy szálig megölte őket.

Thor szobor a 900-as évekből

.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése